Szent-Györgyi Albert

SZENT-GYÖRGYI ALBERT, ÉS A BUJÁKI ÁLTALÁNOS ISKOLA

„Látni, amit már mindenki látott, és azt gondolni róla, amit még senki sem gondolt.”

Ez Szent-Györgyi Albert tudományos hitvallása, aki Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Az ellentmondások végig kísérték az életét. Gyerekként például rossz tanuló volt, ennek ellenére kutató-orvos lett, és nemzetközi hírnevet szerzett. Tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön folytatott különböző tanulmányokat  a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Az „orvos tudomány felhőkarcolóját” kívánta megépíteni a tudós. Az ehhez szükséges alapozást jelentette számára a különböző laboratóriumokban végzett munka. Az élet nagy kérdéseire kereste a választ, ezért az első állomáson, 1919-ben Pozsonyban Mansfeld professzor irányításával a gyógyszerek hatásával foglalkozott. Az elektromosság biológiai szerepének jelentőségét Prágában Tschermak mutatta meg. Berlinben Michaelis, a pH-mérés kidolgozója ugyanúgy különleges intuitív képességekkel rendelkezett, mint Szent-Györgyi. Tőle azt is megtanulta: „hogyan lehet a lehető legszerényebbnek maradni akkor is, amikor már mindenkinél többet tudok" – mesélte amerikai életrajzírójának, Ralp W. Mossnak. Tanársegédként állt, esténként biokémiai kutatásokat folytatott, közben pedig harmincnál is több tudományos művet közölt. Publikációval kivívta Európa tudósaink figyelmét. A vándorévek után ismert tudósként, 1928-ban érkezett Szegedre. Itt kiváló lehetőségeket kapott munkájához, így megszülettek a legnagyobb tudományos felfedezései a Tisza-parton. Ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el. Hazatérve, olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni ezt az anyagot. Örökre Szegedhez kötötte, hogy itteni ideiglenes laborjában találta meg a módszert, melynek révén a szegedi paprikából addig elképzelhetetlenül nagy mennyiségben vonhatta ki ezt a különleges anyagot. A Tisza-partról jelentette be azt is, hogy ez az anyag a C-vitamin, és a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el.

A vitamin olyan anyag, ami csak akkor okoz betegséget, ha nem esszük meg…”

Foglalkozott az izom működésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom összehúzódásban. A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése a rosszindulatú daganatok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel. Akkoriban már „ismeretterjesztő" cikkeket is írt, némelyek címe igen beszédes: Az élet lényegéről, Az élet jellege, Az anyag élő állapota. A Magyar Tudományos Akadémia  levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem). Itteni eredményeiért nyerte el a Nobel-díjat, melyet Stockholmban 1937. december 10-én vett át„…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. Ő volt az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte a Nobel-díj érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum  megvásárolta tőle; a plakett a mai napig ott látható (Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört Téli háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel). Legendák keringtek róla, akármerre járt a nagyszerű tanár, aki a szegedi egyetem rektoraként is fontosnak tartotta az ifjúsággal való külön foglalkozást is. Ha munkához látott, nagyon dolgozott. Gyakran már hajnali négykor az íróasztalánál ült. Mégsem az elméleti spekuláció, hanem a közvetlen tapasztalat, a kísérletezés embere.  A szegedi hallgatók egyik kedvence volt az atléta alkatú, szőke hajú, világoskék szemű „prof", aki szinte minden sportot szívesen kipróbált: rendszeresen teniszezett, lovagolt is, az algyői repülőtéren tanulta meg uralni a levegőt. Öröm forrásának és nevelési eszköznek tartotta a sportot a tudós. Az iskolai ifjúság testnevelése címmel előadást tartott a Szegeden rendezett országos testnevelési kongresszuson 1930 novemberében. „Egy sportcsapat a társadalom kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira." Gyerekkorának nyarait apja „kastélynak" nevezett vidéki házában, Buják melletti Kis-kéren töltötte, néhány évig a falu melletti Terényben járt elemi iskolába. Nógrád megyei Terény községhez tartozó Kiskérpusztán élt gyermekkorában. Az uradalomból megmaradt magtárépület oldalán emlékhely található. A faluban levő Szent-Györgyi Albert parkban pedig 2002-ben avatták fel mellszobrát (Párkányi-Raab Péter szobrászművész alkotását).A környéken sokat vadászott és lovagolt.

 

 „3-6 éves korban tanuljuk meg, hogy mi a fontos, mi nem fontos, mi az élet.”

Diákkorában versenyszerűen futott, gyorskorcsolyázott. Az egészséges életmód nevében középiskolásként antialkoholista csoportot szervezett. A sármos férfit, a lányos apát olyannyira elvarázsolták a nők, hogy négyszer nősült életének 93 éve alatt. Dezertálással menekült az első világháborúból. Az antifasiszta ellenállási mozgalom vezetője lett, Hitler maga követelte kiadatását, a Gestapó üldözte. A második világégés után honatyává választották, de az 1947-es fordulattal személyes szabadságát is veszélyeztetve érezte, ezért Amerikába emigrált, ott élt negyven évig, élete végéig. Iskolát teremtett Szent-Györgyi Albert, szegedi kutatómunkája. Az életet adó aktív oxigén átadásának drámája, amely a sejt sötét belsejében játszódik le, egészen addig ismeret-
len volt számunkra, amíg Szent-Györgyi el nem végezte kísérleteit.” Ez volt a titok megfejtésének kezdete" – foglalta össze Hammarsten Szent-Györgyi eredményeit. Munkáját máig folytatják tanítványai és azok tanítványai. Szent-Györgyi Albert nevét az Általános Iskola viseli Bujákon. Az aulát a tudós portréja díszíti, az emlékszobában régi fotókat, eredeti leveleket, kéziratokat állítottak ki.

 

AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Mottója: „Az iskola dolga,hogy megtanítassa velünk,hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, és alkotás izgalmára,hogy megtanítson szeretni, azt amit csinálunk,és hogy segítsen megtalálni azt amit szeretünk csinálni. - Szent-Györgyi Albert

Intézmény elődje a Buják, Kossuth utca 33. szám alatti eleinte 4, majd 6 tantermes általános iskola volt. Ez az iskola, alapító okirattal nem rendelkezett. Működésének kezdete az 1928-as évre tehető, 1940-től lett állami iskola. A Buják Községi Tanács 1950-től vált az iskola fenntartójává. A gyermeklétszám folyamatos emelkedése, a tantermek számának növelését követelte meg. Átalakításokkal, leválasztásokkal a 4 tanteremből 6 tanterem lett. Az oktatás továbbra is kétműszakos rendben zajlott. Az 1980-as években a gyermeklétszám elérte, sőt meghaladta a 300-at. A tanulócsoportok megnövekedett száma miatt a község különböző pontjain kényszerültek az oktatás, nevelés megszervezésére (napközis csoportok, technika tanterem, egyes osztályok termei). Szükségessé vált egy új épület, ahol az iskola közössége elfér. A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola az 1989-ben átadott, modern 8 tantermes, 3 szükségtanteremmel, 3 szaktanteremmel, tornateremmel, saját konyhával rendelkező épület. Az iskola jól felszerelt, modern bútorokkal, a szemléltetést zömében hagyományos eszközökkel, és audiovizuális berendezésekkel hajtják végre.

A tanulók az épületben működő büfében tízórait és egyéb élelmiszereket is vásárolhatnak.

Az udvar zárt, parkosított játszóudvar. Jó idő esetén itt töltik a gyerekek az óraközi szüneteket, és a testnevelés órákat. Az iskola helyi adottságai, környezete, tanulók szociális háttere meghatározza és –oktatás eredményességét is.

Az iskola kialakult hagyományai, programjai megoldást keresnek a községünk zártságából adódó  inger- és lehetőségszegény környezetben felnövekvő gyermekek nevelésében felmerülő problémákra.

A tanítási időn kívül szervezett programokkal, tantárgyakhoz kötődő szakkörökkel, múzeum- és színházi látogatásokkal igyekeznek színesíteni a hagyományos oktatást.

Évente anyák napján és öregek napján színvonalas műsorokkal kedveskednek az édesanyáknak, és az időseknek

A farsangi szezonban szervezett jelmezbál ötletgazdag jelmezeivel, jelmezes műsoraival jelentkezik évről évre. A rendszeres március-áprilisi kulturális bemutatók, vers és prózamondó verseny, a szép kiejtési verseny kulturális igényű szórakozást nyújt mind a tanulóknak, mind pedig a szülőknek is

A Madarak - fák napján tett kiránduláson a tanulók a környék növényvilágával, a

környezetvédelem fontosságával ismerkednek, és veszik ki részüket aktívan, amikor például parlagfüvet gyűjtenek.

A közös élményszerzést, a hagyományok ápolását célozzák az olyan egész iskolát

átfogó rendezvények , mint a gyermeknap, a diákönkormányzat napja,a Szent-Györgyi nap, illetve a ballagás.