Látnivalók

A Bujáki népviselet bemutatása
Tisztelettel adózunk Glazt Oszkár festőművésznek, aki munkássága során megörökítette és híressé tette a paraszti élet mozzanatait, népviseletünk változatait, sokszínűségét. Falunknak ajándékozott alkotásait – a művész nevét viselő művelődési házban-, állandó kiállítás keretében csodálhatjuk meg.
Molnár Istvánné (Darnyík Ilus néni) gyűjteményében ember nagyságú babákon láthatjuk népi ruházatunk szebbnél szebb darabjait.
Jó érzéssel tölt el bennünket, hogy 2012-ben a Miss Universe választáson a világ megcsodálhatta a bujáki menyasszony által viselt öltözék újragondolt változatát. A ruhát, Bélavári Zita tervezte és Konkoly Ági viselte.
2014. szeptemberében a bujáki sokszoknyás népviselet és a Glatz Oszkár Galéria, Nógrádikum Díj birtokosa lett.
Napjainkban gyönyörű viseletünket egyházi ünnepeken, folklórtalálkozók, kulturális rendezvények alkalmai során öltik magukra lányaink, asszonyaink, férfiaink.
Napi viseletként történő hordása ma már nem jellemző, hiszen, „akik nem vetkőztek ki a paraszti öltözékből” nagyon idősek vagy már nem élnek.
A leírásban múlt időt használok, az ismertetett változatok azonban élők.
Népi ruházatunk változatai erősen kötődtek viselője életkorához, családi állapotához és az alkalmak jellegéhez.
A gyermeki ruházaton ugyanazokat a díszítőelemeket használták- egyszerűbb változatban-, mint a felnőtt ruhákon.
A karon ülő gyermeknek- fiúnak is-, zobonyos szoknyát, szalagokkal díszített féketőt varrtak, melyet három-négy éves korukig viseltek.
A kislányoknak világos, míg a fiúknak sötétebb színű anyagból készült a ruházat.
A lányoknak legalább három méretben készítették el az öltözéket, hogy növekedésükkel arányosan tudják hordani, ünnepnapokon viselni. A köznapi ruházat „hordható” volt. Az ünnepi, néhány órás viselésre alkalmas, hiszen az alsószoknyákat erősen keményítették, melyben leginkább csak „állni” lehetett.
Az ünnepi viselet jellemzői.
1. Leány öltözet
A kivarrt (hímzett) nagy fodrokba rakott, sútával (sújtás), szalaggal díszített, haraszttal felszegett szoknya aljat külön készítették el és varrták hozzá az apróra ráncolt gyapjú vagy kasmír anyagokhoz. A díszített selyem anyag alá papírt varrtak, attól kapta meg különös „a bujáki egyediséget” mutató harangaljszerűen kifelé forduló formáját.
2. Nagylány öltözet - „gyócsalsós”- változat.
Az előzőekben leírt ruhadarabokat a következő eltéréssel viselték:
A kendő csipkés szélét a vállnál egyenesre állították, melyet sok-sok gombostűvel rögzítettek. Mell két oldalán kicsi, textilből készült virágformával kitűzték a csipkéskendőt.
A mátkaság időszakában a templomi hirdetések alkalmával és az esküvőn a mell jobb oldalára rozmaringágat tűztek, melyet muskátli virággal díszítettek.
3. Nagylány (menyasszony) öltözet - „gyócsalsós- koszorús” - változat.
Előző öltözékhez képest a következőkben van eltérés:
Ezt az öltözéket viselték az un. Lobogós lányok. Mindig kitüntetést jelentett (ma is) azok számára, akik nagy egyházi ünnepek alkalmával a körmenetben lobogót vihettek
A menyasszony ugyanezt az öltözetváltozatot viselte, de a féling helyett fehér zabkába öltözött. A koszorú elé rozmaringágat tűztek, a tisztaság (ártatlanság) jelképeként.
Előfordult, hogy a menyasszonyt már nem illette meg a rozmaring (nem volt tiszta, látható jelei voltak a más-állapotnak), ekkor a koszorú helyett karikás kendőben járulhatott az oltár elé.
A karikás kendő fehér, gyolcsból készült, hímzett, csipkével szegett volt, melyet a nagyon fiatal asszonyok viseltek.
Nyáron kedvelt volt a tilanglé (fátyolszerű) kendő viselése is.
4. Újmenyecske viselet.
Ezt az öltözéket egyetlen alkalommal az esküvőt követő első vasárnapon de. nagy misén viselte a fiatalasszony.
Az esküvőt, lakodalmat követő vasárnap reggelén kontyolták fel az új asszonyt.
Ruházata megegyezett menyasszonyi öltözékével, csupán a koszorú helyett kikötött kendőt viselt, a következő módon:
5. Menyecske viselet
A nagyon fiatal menyecske ruházata megegyezett a nagylány öltözet-gyócsalsós változattal, a következő eltéréssel:
Az idősebb menyecske viselete a leány öltözetnél ismertetett ruhadarabokból állt, a fentebb említett fejen viselt jellemzőkkel megegyezően.
6. Asszony viselet
Férjhez menést követően az asszonyok ”hajba” (hajadon főn) még otthon sem lehettek. A kontyos féketőt mindig viselték.
7. Férfi öltözet
Kevés eltéréssel, a nőtlen és nős viseletnél a ruhadarabok megegyeztek
Vőlegény öltözékének jellemzői:
Vőfény (vőfély) viselete megegyezett a legények által viselt ruházattal, kevés kiegészítéssel. A kiegészítőket a menyasszony lánypajtásai készítettek el az esküvőt megelőző vasárnapon. Ezt az alkalmat, koszorúkötésnek nevezték.
A népviselet jellemzőit - Dr. Pásztor Istvánné, Mancikával folytatott beszélgetés nyomán-, lejegyezte, Molnár Lászlóné a Bujákért Közalapítvány elnöke.
Minden jog fenntartva ! © 2015