Táj, Flóra-Fauna

A község és környéke a Cserhát hegység mentén terül el, a tenger szint feletti magasság jellemzően 250-400 méter között változik. A legmagasabb pontok a Buják-Terény községhatáron megtalálható Sas-bérc (469 m) és a Herencsény községhatárban lévő Nagy-hegy (467 m). Az erdőterületet végig változatos lefutású eróziós völgyek tagolják, ezzel határozottan hegyvidéki jelleget kölcsönöz a tájnak, nincsenek azonban kiterjedt fennsíkok és széles völgyek. A változatosságot néhány keskeny vízmosás és meredekebb lejtőszakasz jelenti. A hegyeket alkotó alapkőzet az andezit. Ezt, a terület nagy részén glaciális és holocén vályogszerű lösz takarta be, így a mai talajok jelentős része is ezen alakult ki. Az andezit csak néhol, a csúcsokon bukkan elő. A klímaosztályozás szerint az erdőterület a gyertyános-tölgyes és a kocsánytalan tölgyes klímába sorolható. A terepviszonyok változatos volta miatt az erdőrészletek jelentős része egyszerre tartalmaz árok-, illetve völgyi részeket, valamint hegyoldalba, illetve hegytetőre eső területrészeket is. Így sokszor egy erdőrészleten belül mindkét klíma hatása érvényesül. Az andezit, mint alapkőzet csak kis területen jutott talajképző helyzetbe, mivel általában a rá települő üledékes kőzetek elfedik. Itt túlnyomó részt barnaföld és agyagbemosódásos barna erdőtalaj található. A jellemző természetes erdőtársulások közül mindenképp a klímazonálisnak tekintendő cseres-kocsánytalan tölgyes és gyertyános kocsánytalan tölgyes társulások a jellemzők. A táj növényföldrajzi beosztás szerint északi-középhegység flóravidék Nógrádi flórajárásába tartozik. Bujákot egyéb nevezetességei mellett,   az öreg tölgyek falujának„ is hívhatnánk. A községhatár erdeiben, legelőin meglepően sok idős, több száz éves kocsányos tölgy maradt fönn. Legismertebbek a természeti emlékként védett keselyréti öreg tölgyek, de a bokri és ecsegi dűlőutak kereszteződésében álló „Boszorkafa” sem maradhat említetlenül. Impozáns megjelenésük mellett, biológiai értékük is kiemelkedő, otthont adnak számos állatnak a nagy hőscincértől a fekete gólyáig.

A bujáki erdő amellett, hogy pihentet, felüdülést nyújt az ember számára a hétköznapok hajszája után. Ökológiai tanösvényünk létrehozását az a cél vezérelte, hogy mindenki, aki a Buják környéki erdőterületet meglátogatja, ne csak gyönyör­ködjön annak szépségében, hanem közben hasznos ismeretekre tegyen szert az erdő és a természet fontosságáról. Mindezekkel összhangban a környék többi természetes és ember által épített, kulturális értékét is felfűzi a bujáki Glatz Oszkár Mű­velődési Központ, és a Sasbércen álló Kilátó között kijelölt útvonal, ahonnan ugyanezen az útvonalon, vagy a bujáki Kálvária mellett el­haladva,juthatunk vissza a községbe. A kellemes séta során, egy leágazáson végigjárva a bujáki vár romjaira is felkapaszkodhatunk és gyönyörködhetünk az ott elénk táruló panorámában. A tanösvény minden év március 1-től augusztus 31-ig, napkeltétől napnyugtáig, a kilátó ugyanezen hónapokban Buják község Önkormányzata által meghatározott időben látogatható. Az erdőben folyó veszélyes tevékenységek (fakitermelés, vadászat) miatt az ettől eltérő időpontokban tervezett látogatáshoz előzetes bejelentkezés és egyeztetés szükséges az alábbi telefonszámokon:

Bujáki Önkormányzat: 06 (32) 488-488 ,HM Budapesti Erdőgazdaság Rt. Bujáki Erdészeti Igazgatóság: 06 (32) 488-001.